Összefoglaló kérdések

Polgári jog 4.

1/ Hogyan keletkezik a polgári jogi kötelem?

Szerződéssel, ráutaló magatartással, egyoldalú jogügylettel, jogellenes károkozással, jogalap nélküli gazdagodással.

2/ Mi a szerződés fogalma? Kik az alanyai, melyek a szerződési jog speciális alapelvei?

Két vagy több fél, joghatás kiváltását célzó, egybehangzó akaratnyilatkozata

Legalább ketten, autonóm és mellérendelt felek.

A szerződéskötési szabadság elve.

Egyenértékűség elve

Jóhiszeműség elve, a szerződésben részt vevő felek kötelesek a szerződés által előírtakat jóhiszeműen teljesíteni.

Együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében.

3/ Hogyan jön létre a szerződés?

A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

Ajánlattétellel, amennyiben az ajánlatot elfogadják. Aki ajánlatot tesz ajánlatához kötve van.

Ráutaló magatartással.

Versenytárgyalással, árveréssel, tenderrel.

4/ Mely esetben beszélünk általános szerződési feltételekről?

Amennyiben az egyik fél több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, előre meghatároz feltételeket, melynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.

5/ Mikor lehet megtámadni az általános szerződési feltételeket? Kik jogosultak a megtámadásra?

Ha tisztességtelen kikötést tartalmaz, mely a mási félre nézve sérelmes.

A megtámadásra jogosult:

Az ügyész

A miniszter, országos hatáskörű szerv.

A jegyző és a főjegyző

Gazdasági kamara és a hegyközségi szervezet

A fogyasztói érdekképviseleti szervezet.

6/ Mi az előszerződés fogalma?

Önként vállalt szerződéskötési kötelezettség, mely egy későbbi időpontban bekövetkező feltétel esetén a végleges szerződés megkötésére kötelez.

Amennyiben azonban a körülmények lényegesen megváltoztak az előszerződés és a végleges szerződés megkötése között eltelt időben, ebben az esetben a végleges szerződést nem kell megkötni.

7/ A szerződés érvénytelensége Mikor beszélhetünk a szerződés érvénytelenségről?

Amennyiben a szerződés valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására.

8/ Mi a szerződés hatálytalanságának polgári jogi fogalma?

Amikor az egyébként érvényes szerződés meghatározott személyek viszonylatában nem tekintethető hatályosnak.

9/ Mit nevezünk a szerződés semmisségének?:

Mi a szerződés semmisségének fogalma? Melyek a semmiség jogi következményei?

Az érvénytelenség abszolút megjelenési formája, vagyis semmis szerződés érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat.

A szerződés megkötésének idejére visszamenő hatállyal teszi érvénytelenné a szerződést.

A bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni.

Külön eljárás lefolytatására nincs szükség.

10/ Sorolja fel a szerződés semmisségének okait?

·        Cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága

·        A színlelt szerződés

·        A megszabott alakszerűség hiánya

·        Jogszabályba ütköző szerződés

·        A jogszabály megkerülésével kötött szerződés

·        Jóerkölcsbe ütköző szerződés

·        Uzsorás szerződés

·        Lehetetlen szerződés

11/ Mit nevezünk a szerződés megtámadhatóságának?

Az érvénytelenség relatív formája, mely egyfajta függő jogi helyzetet teremt, mivel a szerződés mindaddig érvényes, amíg meg nem támadják.

12/ Ki jogosult szerződés megtámadására?

A sérelmet szenvedett fél, valamint akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

13/ Mennyi a szerződés megtámadásának határideje, és mikor kezdődik a megtámadásai idő?

A szerződés megtámadásának határideje általában egy év

A megtámadási határidő elkezdődik:

·        A tévedés, megtévesztés felismerésekor

·        A jogellenes fenyegetés megszűntekor

• Feltűnő aránytalanság esetén a sérelmet szenvedett fél teljesítésekor.

14/ Melyek a szerződés megtámadásának PTK-ban felsorolt okai?

·        A tévedés

·        A jogellenes fenyegetés, megtévesztés

·        Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között, amennyiben egyik felet sem vezérli ajándékozási szándék.

15/ Melyek az érvénytelenség jogkövetkezményei?

Eredeti állapot helyreállítása, (in integrum restitutio) a kapott szolgáltatással a felek elszámolnak egymással.

16/ Milyen esetben alkalmazható az állam javára való marasztalás?

Tilos szerződés esetén, az ügyész értesítése szükséges és az ügyész indítványa alapján az állam javára ítélhető meg az a visszatérítés, amely egyébként megilletné a felet, amennyiben a szerződés nem lett volna, uzsorás, fenyegetéssel létrejött, jóerkölcsbe ütköző szerződés.

17/  Sorolja fel a szerződést biztosító legfontosabb mellékkötelezettségeket?

·        Az óvadék

·        A foglaló

·        A zálogjog

·        Bankgarancia

·        Jogvesztés kikötése

·        A kötbér

·        A kezesség

18/Tegyen különbséget a zálogjog és az óvadék között, a követelés kielégítése szempontjából?

A zálogjog jogosultja követelését bírósági végrehajtás útján jogosult kielégíteni, míg az óvadékból a jogosult közvetlenül kielégítést kereshet.

19//Melyek a kezesség fajtái?

Egyszerű kezesség

Készfizető kezesség

20/ Mi a különbség a kezesség két fajtája között.

Az egyszerű kezesség esetében a jogosult követelését először a kötelezettel szemben kell, hogy érvényesítse, készfizető kezesség esetén ez a követelmény nem terheli a jogosultat, azonnal fordulhat a kezes felé a teljesítésért. (nem terheli az un. sortartási kötelezettség)

21/ Határozza meg a foglaló jogi jellegét?

A szerződéskötéskor a kötelezettségvállalás biztosítékaként, a kötelezett foglalót adhat, mely szerződésszerű teljesítés esetén a vételárba teljes egészében beszámít.

A szolgáltatás meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót duplán köteles visszatéríteni.