Polgári jog IV.
RT 2007.10.07. 10:29
Összefoglaló kérdések polgári jog IV.
Összefoglaló kérdések
Polgári jog 4.
1/ Hogyan keletkezik a polgári jogi kötelem?
Szerződéssel, ráutaló magatartással, egyoldalú jogügylettel, jogellenes károkozással, jogalap nélküli gazdagodással.
2/ Mi a szerződés fogalma? Kik az alanyai, melyek a szerződési jog speciális alapelvei?
Két vagy több fél, joghatás kiváltását célzó, egybehangzó akaratnyilatkozata
Legalább ketten, autonóm és mellérendelt felek.
A szerződéskötési szabadság elve.
Egyenértékűség elve
Jóhiszeműség elve, a szerződésben részt vevő felek kötelesek a szerződés által előírtakat jóhiszeműen teljesíteni.
Együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében.
3/ Hogyan jön létre a szerződés?
A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
Ajánlattétellel, amennyiben az ajánlatot elfogadják. Aki ajánlatot tesz ajánlatához kötve van.
Ráutaló magatartással.
Versenytárgyalással, árveréssel, tenderrel.
4/ Mely esetben beszélünk általános szerződési feltételekről?
Amennyiben az egyik fél több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, előre meghatároz feltételeket, melynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.
5/ Mikor lehet megtámadni az általános szerződési feltételeket? Kik jogosultak a megtámadásra?
Ha tisztességtelen kikötést tartalmaz, mely a mási félre nézve sérelmes.
A megtámadásra jogosult:
Az ügyész
A miniszter, országos hatáskörű szerv.
A jegyző és a főjegyző
Gazdasági kamara és a hegyközségi szervezet
A fogyasztói érdekképviseleti szervezet.
6/ Mi az előszerződés fogalma?
Önként vállalt szerződéskötési kötelezettség, mely egy későbbi időpontban bekövetkező feltétel esetén a végleges szerződés megkötésére kötelez.
Amennyiben azonban a körülmények lényegesen megváltoztak az előszerződés és a végleges szerződés megkötése között eltelt időben, ebben az esetben a végleges szerződést nem kell megkötni.
7/ A szerződés érvénytelensége Mikor beszélhetünk a szerződés érvénytelenségről?
Amennyiben a szerződés valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására.
8/ Mi a szerződés hatálytalanságának polgári jogi fogalma?
Amikor az egyébként érvényes szerződés meghatározott személyek viszonylatában nem tekintethető hatályosnak.
9/ Mit nevezünk a szerződés semmisségének?:
Mi a szerződés semmisségének fogalma? Melyek a semmiség jogi következményei?
Az érvénytelenség abszolút megjelenési formája, vagyis semmis szerződés érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat.
A szerződés megkötésének idejére visszamenő hatállyal teszi érvénytelenné a szerződést.
A bíróságnak hivatalból kell figyelembe venni.
Külön eljárás lefolytatására nincs szükség.
10/ Sorolja fel a szerződés semmisségének okait?
· Cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága
· A színlelt szerződés
· A megszabott alakszerűség hiánya
· Jogszabályba ütköző szerződés
· A jogszabály megkerülésével kötött szerződés
· Jóerkölcsbe ütköző szerződés
· Uzsorás szerződés
· Lehetetlen szerződés
11/ Mit nevezünk a szerződés megtámadhatóságának?
Az érvénytelenség relatív formája, mely egyfajta függő jogi helyzetet teremt, mivel a szerződés mindaddig érvényes, amíg meg nem támadják.
12/ Ki jogosult szerződés megtámadására?
A sérelmet szenvedett fél, valamint akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.
13/ Mennyi a szerződés megtámadásának határideje, és mikor kezdődik a megtámadásai idő?
A szerződés megtámadásának határideje általában egy év
A megtámadási határidő elkezdődik:
· A tévedés, megtévesztés felismerésekor
· A jogellenes fenyegetés megszűntekor
- Feltűnő aránytalanság esetén a sérelmet szenvedett fél teljesítésekor.
14/ Melyek a szerződés megtámadásának PTK-ban felsorolt okai?
· A tévedés
· A jogellenes fenyegetés, megtévesztés
· Feltűnő aránytalanság a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között, amennyiben egyik felet sem vezérli ajándékozási szándék.
15/ Melyek az érvénytelenség jogkövetkezményei?
Eredeti állapot helyreállítása, (in integrum restitutio) a kapott szolgáltatással a felek elszámolnak egymással.
16/ Milyen esetben alkalmazható az állam javára való marasztalás?
Tilos szerződés esetén, az ügyész értesítése szükséges és az ügyész indítványa alapján az állam javára ítélhető meg az a visszatérítés, amely egyébként megilletné a felet, amennyiben a szerződés nem lett volna, uzsorás, fenyegetéssel létrejött, jóerkölcsbe ütköző szerződés.
17/ Sorolja fel a szerződést biztosító legfontosabb mellékkötelezettségeket?
· Az óvadék
· A foglaló
· A zálogjog
· Bankgarancia
· Jogvesztés kikötése
· A kötbér
· A kezesség
18/Tegyen különbséget a zálogjog és az óvadék között, a követelés kielégítése szempontjából?
A zálogjog jogosultja követelését bírósági végrehajtás útján jogosult kielégíteni, míg az óvadékból a jogosult közvetlenül kielégítést kereshet.
19//Melyek a kezesség fajtái?
Egyszerű kezesség
Készfizető kezesség
20/ Mi a különbség a kezesség két fajtája között.
Az egyszerű kezesség esetében a jogosult követelését először a kötelezettel szemben kell, hogy érvényesítse, készfizető kezesség esetén ez a követelmény nem terheli a jogosultat, azonnal fordulhat a kezes felé a teljesítésért. (nem terheli az un. sortartási kötelezettség)
21/ Határozza meg a foglaló jogi jellegét?
A szerződéskötéskor a kötelezettségvállalás biztosítékaként, a kötelezett foglalót adhat, mely szerződésszerű teljesítés esetén a vételárba teljes egészében beszámít.
A szolgáltatás meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót duplán köteles visszatéríteni.
|