Polg�ri jog fogalma:a jogalanyis�ggal felruh�zott szem�lyeknek (term�szetes �s jogi szem�ly is lehet) vagyoni �s szem�lyi viszonyait szab�lyozza.

A polg�ri jog alapelvei: �sszer�ss�g

                                         Igazs�goss�g

                                         Jogbiztons�g elve

                                         J�hiszem�s�g �s tisztess�g elve

                                         A j�hiszem� joggyakorl�s elve

                                         A joggal val� vissza�l�s tilalm�nak elve

                                         Egy�ttm�k�d�si k�telezetts�g elve

                                         Elv�rhat� magatart�s elve

                                         Elv�rhat� magatart�s elve

Polg�ri jogi norma szerkezete:

a) t�ny�ll�s (hipot�zis): azon meghat�rozott jelens�gek �sszess�ge, amelyek be�ll�s�hoz jogszab�ly meghat�rozott emberi magatart�st f�z

b) rendelkez�s (diszpoz�ci�): nem m�s, mint a k�vetend� r�sz meghat�roz�sa

c) jogk�vetkezm�ny (szankci�): amennyiben a rendelkez� r�szben foglaltak teljesm�rt�kben megval�sulnak, be�ll a kell� joghat�s

Polg�ri jog hat�lya: id�beli hat�ly-mindig az adott jogszab�ly �llap�tja meg.

Polg�ri jogviszony fogalma: a jogilag szab�lyozott t�rsadalmi viszonyok �sszess�ge.

1.      Szem�lyi viszony: szem�lyi jog foglalkozik a szem�lyek jogalanyis�g�val valamint a szem�lyhez f�z�d� jogok v�delm�vel.

2.      Vagyoni viszony: ezen bel�l az �n. dologi  viszonyok, k�telmi viszonyok �s az �r�kl�si viszonyok, amiket a polg�ri jog szab�lyoz.

Polg�ri jogviszonyok t�rgya: k�tir�ny�, egyr�szt a k�zvetlen t�rgy, azon emberi magatart�sok, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egym�ssal szemben tan�s�taniuk kell. Ezek lehetnek tev�leges magatart�sok �s lehetnek �n. nemleges magatart�sok is, amikor a jogosulttal szemben mindenki t�r�sre k�telez. A k�zvetett t�rgy a dolog. Minden bortokba vehet� testi t�rgy.

Ember jogk�pess�ge:  az embernek �s a jogi szem�lynek az a k�pess�ge, hogy jogai �s k�telezetts�gei lehetnek.

                                       Cselekv�k�pess�g: az embernek az a k�pess�ge, amelynek alapj�n saj�t elhat�roz�s�val saj�t nev�ben jogokat szerezhet �s k�telezetts�geket v�llalhat.

                                       Bel�t�si k�pess�g: egy adott helyzetben megl�v� k�pess�g, ennek alanya nagykor�, term�szetes szem�ly lehet, akinek elmeb�li �llapota olyan, hogy k�pes �gyei vitel�re.

                                       Szerz�k�pess�g: jogszab�ly korl�tozhatja bizonyos vagyont�rgyak eset�ben azoknak a k�r�t, akik ezt a vagyont�rgyat megszerezhetik.

                                       V�t�k�pess�g: k�rt�r�t�si jogban szerepl� kateg�ria.

                                       A jogk�pess�g �ltal�nos, egyenl�, felt�tlen, ami a hal�llal sz�nik meg.

Jogi szem�ly fogalma: olyan meghat�rozott c�l �rdek�ben elk�l�n�lt vagyonnal rendelkez� tart�s m�k�d�sre l�trehozott �lland� szervezet, mely alap�t�it�l f�ggetlen�l m�k�dik. Az �llam is jogi szem�ly.

                                       Keletkez�se: keletkezhet jogszab�lyban, hat�rozatban vagy alap�t� okiratban.

                                       A jogi szem�lyt nyilv�ntart�sba kell venni. A jogi szem�lyt annak k�pvisel�je k�pviseli (� j�r el a nev�ben).

Szem�lyhez f�z�d� jogok: �n. abszol�t jogok, ami azt jelenti, hogy ezeket mindenki k�teles tiszteletben tartani. Alkotm�ny szab�lyoza. Mind a jogi szem�lyt, mind a term�szetes szem�lyt megilletik.

                                       N�v v�delem, j� h�rn�v, becs�let, emberi m�lt�s�g v�delme. Nem lehet m�sr�l val�tlan t�nyt �ll�tani vagy hamiss� ferd�teni. V�di a k�pm�st �s a hangfelv�telt is, valamint a lev�ltitkot, a mag�ntitkot �s az �zleti titkot is, mag�nlak�s v�delme, adatv�delem (szem�lyes adat, k�z�rdek� adat vagy k�l�nleges adat).

Szem�lyek polg�ri jogi v�delm�nek eszk�zei:

1.      k�rheti a jogs�rt�s meg�llap�t�s�t

2.      k�rheti a jogs�rt� magatart�st�l val� eltilt�st

3.      k�vetelheti, hogy a jogs�rt� szem�ly adjon el�gt�telt

4.      k�rheti, hogy ennek megfelel� nyilv�noss�got biztos�tsanak

5.      k�vetelheti a s�relmes helyzet megsz�ntet�s�t

6.      k�rt�r�t�st k�vetelhet

7.      halott szem�ly j� h�rnev�nek megs�rt�s��rt hozz�tartoz� fordulat  b�r�s�ghoz, tov�bb� az is akit az elhunyt v�grendeleti juttat�sban r�szes�tett.

Szellemi alkot�sok v�delme: szellemi alkot�snak azt ismeri el a t�rv�ny, mely alkot�sok �j

                                       gondolatokat tartalmaznak. K�t f� ter�lete a szerz�i jog �s az

                                       iparjogv�delem.

                           Szerz�i jog: irodalmi, tudom�nyos, m�v�szeti alkot�sok szerz�i joga            azt illeti meg, aki a m�vet megalkotta. Szerz�i jogv�delem a m�

                           l�trej�tt�t�l kezdve megilleti a szerz�t. Ezek szem�lyhez f�z�d�

                           jogok, amelyek nem ruh�zhat�k �t, ezal�l kiv�tel, hogy �r�k�lhet� �s

                           amennyiben t�bb szem�ly az �r�k�s egym�s jav�ra rendelkezhetnek,

                           illet�leg az ehhez kapcsol�d� vagyoni jogok, t�rv�nyben

                           meghat�rozott esetekben �s felt�telekkel �truh�zhat�k.

                           Szerz� szem�ly�hez f�z�d� jogok: a m� nyilv�noss�gra hozatal�nak             joga, a visszavon�s joga, a n�v felt�ntet�s�nek �s a szerz�i

                           min�s�ghez val� jog. A m� egys�g�nek a v�delme.

                           Szerz�i jog korl�tai: szabadfelhaszn�l�s joga (id�z�s),

                           mag�nm�vel�d�s c�lja.

                           Szerz�i jog v�delem a szerz�t �let�ben illeti meg �s hal�l�t�l

                           sz�m�tott 70 �vig.

Dologi jog fogalma: szab�lyozza azon javak k�r�t, amelyek emberi uralom al� hajthat�k, valamint meghat�rozza azon szem�lyeket, akiknek dolgokra m�r megfelel� jogos�tv�nya van.

Dologi jog alapelvei: z�rtk�r�s�g elve, a tartalmi k�t�tts�g elve, abszol�t hat�ly elve, nyilv�noss�g elve, egyedis�g elve.

Z�rtk�r�s�g elve: dologi jogosults�got csak jogszab�ly l�tes�thet.

Tartalmi k�t�tts�g elve: dologi jogok tartalma nagyr�szt t�rv�nyben meghat�rozott.

Abszol�t hat�ly elve: a jogosult poz�ci�j�ban, tipikusan egy szem�ly van, akivel szemben mindenki m�s k�telezett.

Nyilv�noss�g elve: a dologi jogszab�lyok mindig nyilv�nosak, a titkoss�g f� szab�lyk�nt nem

szerepelhet.

Egyedis�g elve: a dologi jog t�rgya mindig csak egy egyedileg meghat�rozott dolog lehet.

Dolgok oszt�lyoz�sai: ing�k �s ingatlanok, elhaszn�lhat� �s elhaszn�lhatatlan (tart�s haszn�latra rendelt dolog), helyettes�thet�k �s helyettes�thetetlen dolgok (sz�m, m�rt�k vagy s�ly a helyettes�thet�k), oszthat� �s oszthatatlan dolgok (az amelynek az egys�g�nek megbont�s�val ar�nytalan �rt�kcs�kken�s l�p fel).

Forgalomk�pess�g szerint: forgalomk�pes �s forgalomk�ptelen dolgok (f�ld m�ly�nek kincsei, geotermikus energia, a felsz�n alatti vizek, foly�vizek �s a term�szetes tavak valamint ezek medre, foly�v�z elhagyott medre �s a foly�ban �jonnan keletkezett sziget, az orsz�gos f�utak, vasutak, viziutak, orsz�g f�l�tt l�v� l�gt�r, t�vk�zl�ssel felhaszn�lhat� frekvenci�k).

F�dolog �s mell�kdolog, alkatr�sz �s n�ved�k. Tartoz�k, amely a dolog rendeltet�s szer� haszn�lat�hoz sz�ks�ges.

Gy�m�lcs fogalma: olyan gazdas�gi el�ny, ami valamely dolognak a rendeltet�sszer� haszn�lata sor�n id�nk�nt visszat�r�en jelentkezik, an�lk�l azonban, hogy ez�ltal a dolognak a l�t�t vesz�lyeztetn�.

Tulajdonjog alanyai: b�rmely szem�ly, jogi szem�ly �s az �llam, amelyikben valamely dolgon t�bb szem�ly tulajdonjoga �ll fenn, k�z�s tulajdonnak nevezz�k.

Tulajdonviszony t�rgya: ezek a dolgok.