Késedelem, teljesítés

Teljesítés ideje: a felek határozzák meg

·         a határnap, amikor egy bizonyos napon kell teljesíteni.

·         véghatáridő (legkésőbb eddig).

·         teljesítési időszak (tól-ig).

A késedelem:

A kötelezett késedelme

·         szerződésszegés, kötelezetti késedelem a kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható, teljesítési idő eredménytelenül eltelt.

·         a kötelezett késedelme esetén a jogosult függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette e,

·         követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében elállhat a szerződéstől.

·         a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

·         pénztartozás esetében a kötelezett akkor is köteles késedelmi kamatot fizetni, ha a kölcsön egyébként kamatmentes volt.

Jogosult késedelme

·         ha szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket, vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, illetve a nyugtát nem állítja ki.

·         a jogosult, függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette e, köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni.

·         viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének, vagy megrongálásának a veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna.

·         Késedelmi idejére kamatot nem követelhet.

·         A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.

Hibás teljesítés

Kellékszavatosság: olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságok.

Jogszavatosság: a kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatott dolgon harmadik személynek nincs olyan joga, mely a jogosult tehermentes tulajdonszerzését akadályozná, vagy meghíusítaná.

Hibás teljesítés esetén

·         A jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet.

·         Ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, a jogosult kérheti a dolog kicserélését kivéve, ha a hiba rövid határidőn belül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges.

·         Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, különösen ha a hiba nem javítható ki, vagy a kötelezett a kijavítást nem vállalta, vagy a kijavítás értékcsökkenés, vagy a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem végezhető el, a jogosult elállhat a szerződéstől.

·         A jogosult a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni

·         Hibás teljesítés esetén a jogosult az ellenszolgáltatás arányos részét kijavításig vagy a kicserélésig visszatarthatja.

·         Ha a kötelezett a hiba kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére mással kijavíttathatja.

·         A jogosult a teljesítéstől számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait.

·         Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni így különösen a hiba jellegénél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető a szavatossági jogait a teljesítéstől számított egy évig tartós használatra rendelt dolog esetén három évig érvényesítheti.

·         szavatossági jogain belül a jogosult hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti. Állatszavatosság esetén 60 nap.

A szerződés megszűnésének esetei

Megszűntetéssel

o       megszűntetés esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, a felek további szolgáltatással nem tartoznak.

Felbontással

o       szerződés felbontása esetén a szerződés annak megkötése időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

Felmondás

o       aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult e jogán a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja.  A felmondás a szerződést megszűnteti.

o       Rendes és rendkívüli felmondás

o       Rendkívüli felmondás súlyos szerződésszegés esetén alkalmazható.

Elállás

o       aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogán a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolhatja, az elállás a szerződést felbontja.

Lehetetlenülés

o       a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.

o       ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.

o       ha olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.

Polgári jogi felelősség

o       Valamely felróhatóan elkövetett társadalomra veszélyes magatartás, két csoportja:

o       Vétkesség, kártérítést von maga után,

o       Vétkességtől független esetekben.

o       Aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni.

o       Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott esetben elvárható, mindig a konkrét személyre és a konkrét helyzetben kell megállapítani.

o       A károsult a kár elhárítása illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az, az adott esetben általában elvárható.

o       Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyegeti, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.

Kimentéses

o       a károsult beleegyezése: nem jár kártérítés, ha a kárt a jogosult beleegyezésével okozták.

o       jogos védelem: jogtalan támadásra, vagy a jogtalan támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl.

o       szükséghelyzet: másnak az életét, testi épségét, vagy vagyonát közvetlenül fenyegető, és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése érdekében a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. A tulajdonos szükséghelyzetben lévő személytől kártalanítást követelhet.

o       rendeltetésszerű joggyakorlás: minden, ami nem veszélyes a társadalomra, nem felróható.

Felelősség egyes esetei

·         Veszélyes üzem működéséből eredő károkért

·         Korlátozott belátási képességű, vagy belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért való felelősség

·         az alkalmazott által okozott kárért való felelősség

·         államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség

·         a megbízott és a képviselő által okozott kárért való felelősség

·         az állatok által okozott kárért való felelősség

·         az épületről lehulló tárgyak által okozott kárért való felelősség