Munkajog: a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Munkaviszony= munkavégzésre irányuló jogviszony

Csoportjai:

• Munkaviszony
• Közalkalmazotti jogviszony
• Köztisztviselői jogviszony
• Szolgálati jogviszony
• Polgári jogi munkavégzésre irányuló jogviszony
• Speciális jogviszony
• Munkavégzésért járó díjazás

Munkaviszony fogalma: munkaviszonynak minősül az a munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a munkavállalók a munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján végez munkát. A munkaviszony fő szabály szerint a Munka Törvénykönyve alá tartozik (1992. XXII. Tv.).

Munkaviszonyok fajtái:

• határozott vagy határozatlan időre jön létre (általános szabály szerint határozatlan időre jön létre)
• teljes munkaidő (általánosságban 8 óra) vagy részmunkaidő (ennél kevesebb, de min. 4 óra)
• munkaerő kölcsönzésre létrejött munkaviszony
• táv munkavégzésre létrejött munkaviszony
• fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályok
• vezetőállású munkavállalók
• köztisztviselőknél foglalkoztatott fizikai munkavállalók

Munkaviszony csoportosítása:

• tipikus: határozatlan időre, teljes munkaidős munkaviszony
• atipikus: határozott időre létrejött részmunkaidős, munkaerő kölcsönzés, távmunkavégzés

Közalkalmazotti jogviszony: közalkalmazottak jogállásáról szóló tv (1992. évi XXXIII tv)  Más a munkáltató. A munkáltató jellege határozza meg azt, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony alá tartozzon. A munkáltató az államhoz kötődik. Általában költségvetési szervekről van szó.

KJT kiterjed az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyra.

Közalkalmazotti jogviszony fogalma: a közalkalmazotti tv hatálya alá tartozó munkáltató és a közalkalmazott között létesített munkavégzésre irányuló jogviszony. E jogviszony sajátossága, hogy csak a közalkalmazott tv hatálya alá tartozó munkáltatóval létesíthető.

Köztisztviselői jogviszony: a közigazgatási szerv, közhatalmi, irányítási és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő valamint ügyvilteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető. Köztisztviselői tv 1992. XXIII.

Szolgálati jogviszony: BV-ben dolgozók, honvédség, közrendvédelmi szervek dolgozói, határőrség dolgozói. A bíróság és ügyészség dolgozóinak külön törvénye van.

Munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok: megbízási szerződés és vállalkozási szerződés

PTK szabályozza

Mindegyik esetében munkavégzés történik

Kötelező elhatárolni őket

Megbízási jogviszony: megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség megbízáshoz olyan alakszerűségek kellenek, amelyeket a PTK a megbízási szerződésre előír.

Vállalkozási szerződés: vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére elkészítésére, feldolgozására, átalakításra, üzembe helyezésre, megjavításra vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására köteles még a megrendelő a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére köteles. Eredménykötelem.

Speciális foglalkoztatás: alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás bedolgozói jogviszony. Egyéni vállalkozás, szövetkezeti tag jogviszonya, sportolók jogviszonya, ösztöndíjas foglalkoztatás, nevelőszülői jogviszony, közhasznú munka.

Munkaviszony: az MT személyi és tárgyi hatálya az alábbi jogviszonyokra terjed ki:

• minden olyan jogviszonyra, amely munkaviszony és amelynek alapján a munkát a Magyar Közt. Területén végzik.
• Minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amelynek alapján a magyar munkáltató munkavállalója a munkát ideiglenes jelleggel külföldön végzi
• A vizi vagy légi fuvarozó járművön szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonyára kiterjed, ha a járművön magyar lobogó vagy felségjel alatt közlekedik
• Nem magyar lobogó vagy felségjel alatt közlekedő fuvarozásra akkor terjed ki a magyar MT, ha a munkáltató személyes joga a magyar jog