Az apas�g elismer�se

·         Az a f�rfi, akit�l a gyermek sz�rmazik a fogamz�si id� kezdet�t�l fogva a gyermeket teljes hat�ly� nyilatkozattal mag��nak ismerheti el, ha a t�rv�ny �rtelm�ben nem kell m�sik f�rfit a gyermek apj�nak tekinteni, ha a gyermek legal�bb 16 �vvel fiatalabb a nyilatkozat tev�n�l.

·         A nyilatkozat teljes hat�ly�hoz sz�ks�ges az any�nak a kiskor� gyermek t�rv�nyes k�pvisel�j�nek, �s ha a gyermek tizennegyedik �let�v�t bet�lt�tte, a gyermek hozz�j�rul�sa is (anyak�nyvvezet�n�l b�r�s�gn�l, gy�mhat�s�gn�l, illet�leg magyar k�lk�pviseleti hat�s�g el�tt is megteheti). Csak szem�lyesen lehet megtenni a nyilatkozatot.

Az apas�g b�r�s�gi elismer�se

·         Ha a gyermek apja, sem az anya h�zass�gi k�tel�ke, vagy ut�lagos h�zass�ga sem teljes hat�ly� apai elismer�s, sem pedig reprodukci�s elj�r�s alapj�n nem �llap�that� meg, az apas�got b�r�s�gi �ton lehet meg�llap�tani.

·         A b�r�s�g a gyermek apj�nak nyilv�n�tja azt a f�rfit, aki az any�val fogamz�si id�ben nemileg �rintkezett �s az �sszes k�r�lm�ny gondos m�rlegel�se alapj�n alaposan k�vetkeztethet�, hogy a gyermek ebb�l az �rintkez�sb�l sz�rmazik.

·         Az apas�g b�r�s�gi meg�llap�t�s�t maga az apa a gyermek, a gyermek hal�la ut�n lesz�rmaz�ja k�rheti.

·         Ha az anya a gyerek sz�let�se ut�n h�zass�got k�t, f�rj�t a gyermek apj�nak kell tekinteni:

o       ha sem az anya kor�bbi h�zass�gk�t�se, sem teljes hat�ly� elismer� nyilatkozat, vagy joger�s b�r�i �t�let alapj�n nem �llap�that� meg, hogy ki a gyermek apja,

o       az apas�g meg�llap�t�sa ir�nt m�s f�rfi ellen nincs per folyamatban, felt�ve, hogy a f�rj a gyermekn�l legal�bb 16 �vvel id�sebb, �s a f�rj a h�zass�gk�t�st megel�z�en az anyak�nyvvezet� el�tt a gyermeket mag��nak ismerte el.

·         Lehet k�rni az apas�g �s az anyas�g b�r�s�gi meg�llap�t�s�t is:

o        Ha a gyermek mindk�t sz�l�je ismeretlen, sz�let�se ut�n nyomban, ha pedig apj�nak kil�te nem �llap�that� meg az anya k�relm�re b�rmikor egy�bk�nt pedig a gyermek harmadik �let�v�nek bet�lt�se ut�n hivatalb�l kell int�zkedni azir�nt, hogy a sz�let�si anyak�nyvbe a gyermek sz�leik�nt illet�leg apjak�nt k�pzelt szem�lyt jegyezzenek be.

o        Az int�zked�sre a gy�mhat�s�g jogosult. Ilyen esetben a gyermek nevek�nt, ha az anya ismert az anya legk�zelebbi anyai �g� f�rfi felmen�j�nek csal�di nev�t kell meg�llap�tani.

o       Az anya csal�di neve, az anya �ltal megjel�lt m�s csal�di nevet, felt�ve, hogy az m�s jogos �rdek�t nem s�rti. Nem �llap�that� meg olyan csal�di n�v, ami a gyermekre n�zve s�relmes.

o       A gyermek sz�leinek meg�llapod�sa szerint apj�nak vagy anyj�nak csal�di nev�t viseli. H�zass�gban �l� sz�l�k valamennyi k�z�s gyerek�nek csak k�z�s csal�di neve lehet.

o       Az apas�g v�lelm�t meg lehet t�madni, ha az akit a v�lelem alapj�n ap�nak kell tekinteni a gyermek anyj�val a fogamz�si id� alatt nemileg nem �rintkezett, vagy a k�r�lm�nyek szerint egy�bk�nt lehetetlen hogy a gyermek t�le sz�rmazik.

o       ha a sz�rmaz�s reprodukci�s elj�r�s k�vetkezm�nye, �s az anya f�rje illetve �lett�rsa az elj�r�shoz nem j�rult hozz�.

o       Ha az apas�g v�lelme teljes hat�ly� apai elismer�sen alapul, a v�lelmet azon az alapon is meg lehet t�madni, hogy a nyilatkozatnak t�rv�nyes felt�telek hi�ny�ban nincs teljes hat�lya.

o       Megt�mad�sra jogosult a gyermek, akit a v�lelem alapj�n a gyermek apj�nak kell tekinteni, a gyermek hal�la ut�n lesz�rmaz�ja, ilyenek hi�ny�ban pedig az �gy�sz.

o       Az apas�g v�lelm�n a gyermek nagykor�s�ga el�r�se ut�n egy �vig a t�bbi jogosult pedig gyermek sz�let�s�r�l szerzett �rtes�l�se ut�n sz�m�tott egy �v alatt t�madhatja meg.

o       Ha a b�r�s�g az apas�g v�lelm�nek megt�mad� keresetnek helyt ad, indokolt esetben a gyermek k�relm�re a gyermeket feljogos�thatja, kor�bbi csal�di nev�nek visel�s�re.