Polgári jog 09.05.
RT 2007.11.02. 14:39
Polgári jog fogalma:a jogalanyisággal felruházott személyeknek (természetes és jogi személy is lehet) vagyoni és személyi viszonyait szabályozza.
A polgári jog alapelvei: Ésszerűsség
Igazságosság
Jogbiztonság elve
Jóhiszeműség és tisztesség elve
A jóhiszemű joggyakorlás elve
A joggal való visszaélés tilalmának elve
Együttműködési kötelezettség elve
Elvárható magatartás elve
Elvárható magatartás elve
Polgári jogi norma szerkezete:
a) tényállás (hipotézis): azon meghatározott jelenségek összessége, amelyek beállásához jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz
b) rendelkezés (diszpozíció): nem más, mint a követendő rész meghatározása
c) jogkövetkezmény (szankció): amennyiben a rendelkező részben foglaltak teljesmértékben megvalósulnak, beáll a kellő joghatás
Polgári jog hatálya: időbeli hatály-mindig az adott jogszabály állapítja meg.
Polgári jogviszony fogalma: a jogilag szabályozott társadalmi viszonyok összessége.
1. Személyi viszony: személyi jog foglalkozik a személyek jogalanyiságával valamint a személyhez fűződő jogok védelmével.
2. Vagyoni viszony: ezen belül az ún. dologi viszonyok, kötelmi viszonyok és az öröklési viszonyok, amiket a polgári jog szabályoz.
Polgári jogviszonyok tárgya: kétirányú, egyrészt a közvetlen tárgy, azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymással szemben tanúsítaniuk kell. Ezek lehetnek tevőleges magatartások és lehetnek ún. nemleges magatartások is, amikor a jogosulttal szemben mindenki tűrésre kötelez. A közvetett tárgy a dolog. Minden bortokba vehető testi tárgy.
Ember jogképessége: az embernek és a jogi személynek az a képessége, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek.
Cselekvőképesség: az embernek az a képessége, amelynek alapján saját elhatározásával saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Belátási képesség: egy adott helyzetben meglévő képesség, ennek alanya nagykorú, természetes személy lehet, akinek elmebéli állapota olyan, hogy képes ügyei vitelére.
Szerzőképesség: jogszabály korlátozhatja bizonyos vagyontárgyak esetében azoknak a körét, akik ezt a vagyontárgyat megszerezhetik.
Vétőképesség: kártérítési jogban szereplő kategória.
A jogképesség általános, egyenlő, feltétlen, ami a halállal szűnik meg.
Jogi személy fogalma: olyan meghatározott cél érdekében elkülönült vagyonnal rendelkező tartós működésre létrehozott állandó szervezet, mely alapítóitól függetlenül működik. Az állam is jogi személy.
Keletkezése: keletkezhet jogszabályban, határozatban vagy alapító okiratban.
A jogi személyt nyilvántartásba kell venni. A jogi személyt annak képviselője képviseli (ő jár el a nevében).
Személyhez fűződő jogok: ún. abszolút jogok, ami azt jelenti, hogy ezeket mindenki köteles tiszteletben tartani. Alkotmány szabályoza. Mind a jogi személyt, mind a természetes személyt megilletik.
Név védelem, jó hírnév, becsület, emberi méltóség védelme. Nem lehet másról valótlan tényt állítani vagy hamissá ferdíteni. Védi a képmást és a hangfelvételt is, valamint a levéltitkot, a magántitkot és az üzleti titkot is, magánlakás védelme, adatvédelem (személyes adat, közérdekű adat vagy különleges adat).
Személyek polgári jogi védelmének eszközei:
1. kérheti a jogsértés megállapítását
2. kérheti a jogsértő magatartástól való eltiltást
3. követelheti, hogy a jogsértő személy adjon elégtételt
4. kérheti, hogy ennek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak
5. követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését
6. kártérítést követelhet
7. halott személy jó hírnevének megsértéséért hozzátartozó fordulat bírósághoz, továbbá az is akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
Szellemi alkotások védelme: szellemi alkotásnak azt ismeri el a törvény, mely alkotások új
gondolatokat tartalmaznak. Két fő területe a szerzői jog és az
iparjogvédelem.
Szerzői jog: irodalmi, tudományos, művészeti alkotások szerzői joga azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Szerzői jogvédelem a mű
létrejöttétől kezdve megilleti a szerzőt. Ezek személyhez fűződő
jogok, amelyek nem ruházhatók át, ezalól kivétel, hogy örökölhető és
amennyiben több személy az örökös egymás javára rendelkezhetnek,
illetőleg az ehhez kapcsolódó vagyoni jogok, törvényben
meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók.
Szerző személyéhez fűződő jogok: a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a visszavonás joga, a név feltüntetésének és a szerzői
minőséghez való jog. A mű egységének a védelme.
Szerzői jog korlátai: szabadfelhasználás joga (idézés),
magánművelődés célja.
Szerzői jog védelem a szerzőt életében illeti meg és halálától
számított 70 évig.
Dologi jog fogalma: szabályozza azon javak körét, amelyek emberi uralom alá hajthatók, valamint meghatározza azon személyeket, akiknek dolgokra már megfelelő jogosítványa van.
Dologi jog alapelvei: zártkörűség elve, a tartalmi kötöttség elve, abszolút hatály elve, nyilvánosság elve, egyediség elve.
Zártkörűség elve: dologi jogosultságot csak jogszabály létesíthet.
Tartalmi kötöttség elve: dologi jogok tartalma nagyrészt törvényben meghatározott.
Abszolút hatály elve: a jogosult pozíciójában, tipikusan egy személy van, akivel szemben mindenki más kötelezett.
Nyilvánosság elve: a dologi jogszabályok mindig nyilvánosak, a titkosság fő szabályként nem
szerepelhet.
Egyediség elve: a dologi jog tárgya mindig csak egy egyedileg meghatározott dolog lehet.
Dolgok osztályozásai: ingók és ingatlanok, elhasználható és elhasználhatatlan (tartós használatra rendelt dolog), helyettesíthetők és helyettesíthetetlen dolgok (szám, mérték vagy súly a helyettesíthetők), osztható és oszthatatlan dolgok (az amelynek az egységének megbontásával aránytalan értékcsökkenés lép fel).
Forgalomképesség szerint: forgalomképes és forgalomképtelen dolgok (föld mélyének kincsei, geotermikus energia, a felszín alatti vizek, folyóvizek és a természetes tavak valamint ezek medre, folyóvíz elhagyott medre és a folyóban újonnan keletkezett sziget, az országos főutak, vasutak, viziutak, ország fölött lévő légtér, távközléssel felhasználható frekvenciák).
Fődolog és mellékdolog, alkatrész és növedék. Tartozék, amely a dolog rendeltetés szerű használatához szükséges.
Gyümölcs fogalma: olyan gazdasági előny, ami valamely dolognak a rendeltetésszerű használata során időnként visszatérően jelentkezik, anélkül azonban, hogy ezáltal a dolognak a létét veszélyeztetné.
Tulajdonjog alanyai: bármely személy, jogi személy és az állam, amelyikben valamely dolgon több személy tulajdonjoga áll fenn, közös tulajdonnak nevezzük.
Tulajdonviszony tárgya: ezek a dolgok.
|