Az apaság elismerése

·         Az a férfi, akitől a gyermek származik a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell másik férfit a gyermek apjának tekinteni, ha a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb a nyilatkozat tevőnél.

·         A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermek hozzájárulása is (anyakönyvvezetőnél bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóság előtt is megteheti). Csak személyesen lehet megtenni a nyilatkozatot.

Az apaság bírósági elismerése

·         Ha a gyermek apja, sem az anya házassági köteléke, vagy utólagos házassága sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.

·         A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával fogamzási időben nemileg érintkezett és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

·         Az apaság bírósági megállapítását maga az apa a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

·         Ha az anya a gyerek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni:

o       ha sem az anya korábbi házasságkötése, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírói ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja,

o       az apaság megállapítása iránt más férfi ellen nincs per folyamatban, feltéve, hogy a férj a gyermeknél legalább 16 évvel idősebb, és a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket magáénak ismerte el.

·         Lehet kérni az apaság és az anyaság bírósági megállapítását is:

o        Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg az anya kérelmére bármikor egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni aziránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szüleiként illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be.

o        Az intézkedésre a gyámhatóság jogosult. Ilyen esetben a gyermek neveként, ha az anya ismert az anya legközelebbi anyai ágú férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani.

o       Az anya családi neve, az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti. Nem állapítható meg olyan családi név, ami a gyermekre nézve sérelmes.

o       A gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők valamennyi közös gyerekének csak közös családi neve lehet.

o       Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az akit a vélelem alapján apának kell tekinteni a gyermek anyjával a fogamzási idő alatt nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen hogy a gyermek tőle származik.

o       ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

o       Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya.

o       Megtámadásra jogosult a gyermek, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek halála után leszármazója, ilyenek hiányában pedig az ügyész.

o       Az apaság vélelmén a gyermek nagykorúsága elérése után egy évig a többi jogosult pedig gyermek születéséről szerzett értesülése után számított egy év alatt támadhatja meg.

o       Ha a bíróság az apaság vélelmének megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben a gyermek kérelmére a gyermeket feljogosíthatja, korábbi családi nevének viselésére.