Jognyilatkozatok

Alaki kötöttség

jognyilatkozat írásba foglalása kötelező.

Jognyilatkozat

·  Bármely fél egyoldalú nyilatkozata,

·  Két vagy több fél megállapodásai

Munkajog

·  Általános szabály szerint szóbeli nyilatkozatok, általában a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.

·  Vannak olyan esetek amikor kötelező írásba foglalni:

·  A munkaviszonyra vonatkozó szabály kötelezővé teszi,

·  A munkáltató és a munkavállaló szerződései, pl. kollektív szerződés

·  A munkavállalló kéri az írásba foglalást

Írásba kell foglalni:

·                     A munkaszerződést

·                     A munkaszerződés módosítása

·                     A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás vagy nyilatkozat

·                     Tanulmányi szerződés

·                     Leltárfelelősségi megállapodás

·                     A munkaerő kölcsönzéssel létrejövő megállapodás

·                     Csoportos létszámcsökkentésnél a munkáltató és a munkavállalók megállapodását

·                     Kollektív munkaügyi vita során az egyeztetést kezdeményező fél nyilatkozata

A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni ha az egyébként nem kötelező.

Taralmi kötöttségek

Jogorvoslat

Indokolási kötezettség

Jogorvoslat:

Az írásbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat módját és határidejét.

A tájékoztatás tartalma:

·  egyrészt felhívja a munkavállaló figyelmét a jogorvoslati lehetőségre,

·  milyen szervhez fordulhat,

·  milyen határidőn belül

ha a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalót a jogorvoslatról akkor a keresetlevelet a munkavállaló határidő nélkül beadhatja a bíróságra. Általános elévülés időn belül (3 éven belül).

Indokolási kötelezettség

A munkáltató írásbeli intézkedését akkor köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslattal élhet.

Alaki kötöttség megsértésének következményei:

·  Semmisség

·  Érvénytelenség

Semmis:

Semmis az a nyilatkozat amely megsérti az alaki (formai) követelményeket.

Érvénytelen:

Érvénytelen az a nyilatkozat amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy a munkavállaló kérése ellenére nem foglaltak írásba.

Kivétel: elmulasztják írásba foglalni a munkaszerződést, annak érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat.

A munkábalépés napjától számított 30 napon belül hivatkozhat az érvénytelenségre.

Írásbeli nyilatkozat közlése:

A nyilatkozat írásba foglalása önmagában nem elég, érvényességéhez az is kell, hogy ezt a nyilatkozatot megfelelően közöljék.

Akkor közlik megfelelően ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át.

A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza, de errő jegyzőkönyvet kell felvenni.

Tértivevény esetén akkor kell közöltnek tekinteni amikor a tértivevény visszatér a feladóhoz.

Ha megtagadja az átvételt akkor is;

kézbesítési vélelem esetén: a nyilatkozatot akkor is közöltnek kell tekinteni, ha a címzett a valóságban kézbe sem vette a küldeményt. Megdönthető vélelem, bíróság előtt.

Érvénytelenség

Érvénytelen az a jognyilatkozat, amely nem alkalmas a kívánt joghatás elérésére.

A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.

Érvénytelenség fogalma: a munkaviszony alanyainak nyilatkozata, vagy megállapodása akkor érvénytelen, ha az abban foglaltak nem felelnek meg a felek akaratának (az ilyen megállapodás megtámadható), vagy a jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg.

Azt a hibát ami az érvénytelenséget előidézi érvénytelenségi oknak nevezzük.

Érvénytelenség fajtái:

·  Semmisség: az érvénytelenségi ok önmagában előidézi az érvénytelenséget

·  Megtámadhatóság: a megtámadható nyilatkozat érvénytelenségéhez szükséges a sikeres megtámadás.

A megállapodásnak vagy nyilatkozatnak olyan súlyos hibája van ami érvénytelenné teszi azt.

Semmis az a szerződés:

·  amely jogszabályba ütközik, vagy amelyhez jogszabály ilyen jogkövetkezvményt fűz

·  amely nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik

·  feltétlen érvénytelenség jön létre,

·  a semmisség nem függ külön eljárástól

·  a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat.

·  Meg kell próbálni a hiba orvoslását

·  Ami eltérés a polgárjog szabályaihoz képest a munkajogban csak megállapodás lehet semmis. Nyilatkozatok esetében nem a semmisség érvényesül hanem eltérő jogkövetkezmények. Ilyen pl. a munkaviszony jogellenes megszűntetése.

Megállapodások fajtái:

Munkaszerződés

Munkaviszonnyal összefüggő egyéb megállapodás.

Mikor semmis a munkajogban a megállapodás:

·  akkor ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy jogszabályba ütközik.

·  Semmis az a megállapodás amelyben a munkavállaló a munkabérének és a személyiségi jogainak védelmét biztosító jogairól előre lemond.

·  Semmis a megállapodásnak az a része, hogy a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondás jogával nem élhet.

·  Semmis a szerződésnek az a kikötése, hogy a munkavállaló a helyettesítéséről maga kötelese gondoskodni.

·  Semmis a szerződésnek az a része, amelyben a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy a munkabéréből a munkáltató esetleges károkat levonja.