Február 20.
RT 2008.02.28. 16:30
Beadványok
Fel kell tüntetni a bíróságot akihez a beadványt intézik, a felek nevét lakóhelyét, a per tárgyát, és a folyamatban levő ügyeknél az ügyszámot, ez általában a külzetre kerül.
Mindenből eggyel több példányt adunk be, mint ahány fél a perben érdekelve van.
A keresetet megindító kérelmet, az akinek nincs jogi képviselője, bármely helyi bíróságnál vagy az illetékes megyei bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatják.
Hiánypótlás: ha bármit beadunk, 30 napon belüli hiánypótlásra visszaadhatják, ha valamilyen hiányt találnak. A beadvány visszakerül a benyújtó félnek, 15 napos határidő, megjelöli a hibákat, hiányokat amiket pótolni kell, ha a hiány nem lesz pótolva, akkor aszerint bírálja el, vagy elutasítja.
Ha a fél pótolja a hiányt, akkor úgy kell elbírálni, mintha úgy adták volna be.
Mulasztás: 105§ 1. bekezdés. a fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény máskép nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti, a mulasztás következményei figyelmeztetés nélkül maguktól következnek be. Amennyiben a felet a cselekmény teljesítésében valamilyen akadály gátolta akkor nem tekinthető mulasztásnak.
Mulasztás igazolása: a fél vagy új képviselője valamely határnapon a hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulaszt el, akkor a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.
Mikor nincs helye:
ˇ ha az igazolást a törvény kizárja
ˇ a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár
ˇ a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.
Az igazolási kérelem benyújtására 15 nap áll rendelkezésre a határnaptól, az anyagi jogi határidő 3 hónap.
Igazolási kérelem tartalma: a mulasztás okát meg kell említeni és azon körülményeket amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Az igazolási kérelemnek nincs halasztó hatálya. Az a bíróság bírálja el, ahol a tárgyalás végbement, elutasítás esetén fellebbezésnek van helye.
Kereset és perindítás
A bíróság a jogvitákat csak a megfelelő kérelem benyújtása esetén bírálja el. A felek által benyújtott keresettel indul a per.
A keresetlevélben fel kell tüntetni:
ˇ az eljáró bíróságot
ˇ a feleknek és a felek képviselőjének nevét lakóhelyét és perbeli állását.
ˇ az érvényesíteni kívánt jogot az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előállításával.
ˇ azokat az adatokat melyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható
ˇ a bíróság döntésére irányuló határozó kérelmet
ˇ felek közötti jogvitában közvetítő volt e eljárásban
A keresetlevélhez csatolt dokumentumok:
minden olyan iratot melynek tartalmára bizonyítékként hivatkozunk, illetve a hatáskör és illetékesség megállapításához szükséges.
A jogi képviselő meghatalmazását.
A kereset fajtái:
ˇ az alperes marasztalására irányul
ˇ a felperes és az alperes közötti jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására irányul
ˇ a felperes és az alperes közötti jogviszony vagy jogállapot megváltoztatására irányul
Marasztalás: csak lejárt kereseti kérelem lehet az alapja, tartásdít stb behajtható
Megállapítási kereset: ilyenkor a felperes valamely jogviszony fenállásának vagy fenn nem állásának megállapítását kéri. Ilyen keresetnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása miatt szükséges. A felperes teljesítést nem követelhet.
Jogalakítási kereset: a jogviszony létrehozását, módosítását, vagy megszűntetését szeretné elérni a felperes. Pl. létrehozás: apaság megállapítása, megszűntetés: házassági bontóper
Intézkedések a keresetlevél alapján:
A bíróság megvizsgálja a keresetlevelet a beérkezéstől számított 30 napon belül.
Idézés kibocsátás nélküli elutasítására.
Elutasítás ha valamely kellék nincs benne a keresetlevélben.
Iratok beszerzése más hatóságtól, szervezettől.
Pl.: A bíróság elrendelheti az alperes anya, és gyermek felkutatását.
Előzetes bizonyítást folytathat le.
Ideiglenes intézkedést tehet.
Elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli egymás jelenlétében történő előzetes meghallgatását.
Tárgyalás kitűzése:
A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 30 napon belül rendelkezik a tárgyalásról, a határnapra megidézi a feleket.
A kereset levélnek az alpereshez való kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze.
Munkaviszonyból származó perek esetében 8 nappal, váltó perben pedig 3 nappal.
Az első tárgyalási határnapot a kereset levélnek a bírósághoz való beérkezésétől számított 4 hónapon belül kell kitűzni, kivéve ha a törvény máshogy rendelkezik, ilyenkor sem lehet 9 hónapnál több.
Idézés a per tárgyalására akinek igényérvényesíte iránt az ügyész vagy külön jogszabállyal feljogosított szervezet pert indított.
Áttétel
Amennyiben a keresetlevélből vagy a csatolt mellékletekből az tűnik ki, hogy a perre más bíróság vagy más hatóság illetékes, illetőleg más bíróság hatáskörébe tartozik, és az a bíróság az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli, a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz való áttételét.
Elutasítás
A bíróság a keresetlevelet idézés nélkül elutasítja, ha megállapítható hogy:
1952. III-as törvény. 130§/1 a-j ig.
Keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok
30 napig orvosolható.
Pervezetés: a tárgyalást az elnök vezeti, a törvény keretei között ő határozza meg a tárgyalási cselekmények sorrendjét, az ügy ne terjedjen ki a tárgyaláshoz nem tartozó körülményekre.
Rendfentartás: az elnöknek kell gondoskodnia
|