Veszélyek a munkahelyi, hivatali életben: vesztegetés, lobbizás.

Lobbizás: érdekkijárás, valaki törvényesen próbál eljárni saját érdekében.

Vesztegetés:

a korrupció: latin eredetű szó, jelentése megrontás, megvesztegetés, kártétel, rossz útra csábítás.

Foglalkozik vele az etika, jog, közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, politológia.

A vállalatok etikai kódexeiben is megjelenik a korrupció, szabályozzák, hogy mit tekintenek korrupciónak, és mi az, ami nem megengedett.

A közvéleményt is foglalkoztatják a korrupciós ügyek.

A megvesztegetés

·         A megvesztegetés miért etikai vétség, miért nem elfogadható, miért büntetendő.

·         A legnagyobb korrupciós nyomás az államra nehezedik. Ők vannak a legjobban kitéve a megvesztegetési kísérleteknek (állami hivatalnokok).

Az állami döntések

Az állam hoz döntést a legtöbb területen, ezeket megpróbálják befolyásolni, korruptálni.

·         Pénzelvonás, adó, illeték

·         Okiratok kiadása

·         Igazságszolgáltatás

·         Oktatásügy, egészségügy, kultúra, kommunális rendszerek

·         Gazdasági folyamatok

Mire irányulhat korrupciós cselekmény:

·         Az állam kevesebbet vonjon el tőlem, pl. illeték;

·         Szülessen másféle jogszabály, jogszabály módosítása;

·         Legyen más, kedvezőbb az ítélet;

·         Gyorsabb ügyintézés elintézése;

·         Támogatások kiosztása, ki részesüljön benne, mennyire.

·         Pozíciók elosztása

·         Állami beruházások befolyásolása

Korrupció egyéb területeken:

Azokon a területeken jelenik meg, ahol döntések születnek, vagy előkészítik a döntéseket. A döntéshozó engedi, ajánlja fel hogy korruptálható (magas korrupciós fertőzöttség).

·         jog

·         közgazdaság

·         egészségügy

A vesztegetés mindig valamilyen döntés befolyásolására irányul, legalább 2 szereplője van, a vesztegető és a megvesztegetett.

·         A vesztegető cselekménye aktív, a megvesztegetett cselekménye pedig passzív.

·         A vesztegető fél felajánl valamit (általában pénzt) cserébe számára kedvező döntést vár el.

·         A megvesztegetett elfogadja a felajánlást, és cserébe a vesztegető által elvárt módon dönt, vagy legalábbis ezt ígéri.

Megvesztegető és megvesztegetett: az egyik felajánl, és neki kedvező döntést vár, a másik igéretet tesz rá hogy megteszi a megvesztegető kérését.

A megvesztegetett a döntéshozói szerepét valakinek a normái szerint ajánlja, irott és iratlan normákra tett elkötelezettséget. Ha hagyja hogy más normák befolyásolják, megszegi korábbi elkötelezettségét, hűtlenné válik. Erkölcsi vétség negatív elbírálás alá esik.

A megvesztegetést igyekszenek titokban tartani, azt a látszatot keltik, hogy becsületesek, hűségesek, ennek a látszatnak a fenntartása újabb vétség, megtévesztés.

A passzív fél követ el vétséget azáltal, hogy hagyja magát megvesztegetni.

A vesztegető is vétséget követ el, mivel olyat akar megvenni ami nem megvásárolható, mégis ajánlatot tesz rá. Olyan dolgot vesz ami nem azé akitől megveszi.

A megvesztegetés: a vesztegetés titkos ügylet, melynek értelmében a megvesztegetett döntéshozó látszólag hivatásának, kötelességének feladatának, a tevékenységére irányuló normáknak elvárásoknak megfelelően jár el. Valójában azonban a vesztegető által adott vagy ígért előnyért a vesztegető kívánsága szerint cselekszik és dönt.