Költségmentesség

Azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett a következő kedvezmények illetik meg.

ˇ  Illetékmentesség

ˇ  Mentesség az eljárás során felmerülő költségek előlegezése, illetőleg befizetése alól

ˇ  Mentesség a perköltség biztosíték letétele alól

ˇ  Pártfogó ügyvéd kirendelésére való igény

A költségmentességet a bíróság engedélyezi, a bíróság dönt a visszavonásáról is.

Az apaság és származás megállapítása iránti per

Szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per

Törvényen alapuló tartással kapcsolatos per

Bányakár megtéritése iránti per

Illetékmentesség

Személyes és tárgyi illetékmentesség,

Néhány szerv mely személyes illetékmentességgel rendelkezik:

ˇ  a magyar állam

ˇ  a magyar nemzeti bank

ˇ  a helyi önkormányzat

ˇ  közalapítvány

ˇ  költségvetési szervek

Tárgyi illetékmentességgel rendelkező

ˇ  Bontóperben indított viszontkereset

ˇ  A holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás

ˇ  A választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás

Illeték feljegyzési jog

Személyes és tárgyi

Személyes:feljegyzik, és az fizet akinek fizetnie kell, hivatalból az ügygondnokot és a gyámhivatalt illeti meg.

Tárgyi: jövedelem és vagyoni viszonyaitól függetlenül mindenkit megillet, munkaügyi perben, a névviselési jog megszüntetése iránti perben, a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban.

Eljárási cselekmények

A bíróság

1. Észlelés, a bíróság döntését azokra az ismeretekre alapozza, melyeket előtte bizonyítottak, amelyeket észlelt.

2. Következtetés, a bíróság szabadon mérlegelheti a bizonyítékokat, ő döntheti el, melyik bizonyíték mekkora súllyal bír.

3. Pervezetés. a tárgyalás rendje,

4. A döntés.

Határidőszámítás

Határidő,határnap.

A napokban megállapított határidőben a kezdőnap nem számít bele.

Határidő: napokban, hónapokban, években

Hónapok évek esetén akkor jár le, amelyik számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejáratnál hiányzik, akkor a hó utolsó napján. Ha az utolsó nap munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon.

Lehet hosszabbítást kérni, alapos indok esetén biztosítja a bíróság.

Idézés és kézbesítés

Idézés: köteles megjelenni adott időpontban, ha nem jelenik meg, akkor előállítattják.

Az eljáró bíróságot, a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását, a per tárgyát, a kitűzött tágyalás helyét és idejét. Az idézésben figyelmeztetnek a meg nem jelenés következményére, tájékoztat a perbeli állásról. Az idézés nem mindig levél formájában érkezik, bírósági küldönc, távbeszélő, szóban.

Kézbesítés: a bíróság iratainak a címzetthez való eljuttatását jelenti. Az irat kézbesítéséhez csak akkor fűződik jogszabály ha a kézbesítés megfelel a kézbesítésre vonatkozó jogszabályoknak.

Ha van meghatalmazott, akkor a meghatalmazottat értesítik.

A bírósági iratokat postai úton kézbesítik.

A hivatalos iratok kézbesítéséről külön jogszabály rendelkezik, biztosítja az igazolást, amit átvettek.

Akkor eredményes a kézbesítés ha átveszik, azon a napon eredményes, mikor van kézbesítés, de a fél nem veszi át. Ha nem megtagadta az átvételt, vagy nem vette át a második kézbesítés utáni 5. nap után átvettnek kell tekinteni.

a kézbesítéstől számított 15 napon belül beterjesztheti a kézbesítési vélelmét. 6 hónapon túl nem lehet a vélelmet megdönteni.

Külföldi kézbesítés esetén az igazságügy minisztériumhoz terjesztik fel.

Hirdetményi kézbesítés

A fél tartózkodási helye, ismerete vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hírdetmény útján kell teljesíteni.

A bíróság hivatalból nem, csak a fél kérelmére rendelheti el, és csak akkor ha az okok melyre a fél kérelmét alapozza alaposnak bizonyulnak.

Az így kézbesített iratot kifüggesztik a bíróságon 15 napra, illetve a fél utolsó lakhelyének polgármesteri hivatalának hírdetőtáblájára.

Elküldik a külföldön élő lakcímére is.

Ha lejárt a 15 nap akkor kézbesítettnek kell tekinteni, a költségeket a kérelmező félnek kell fizetnie, minden esetben. Amennyiben keresetlevelet kell küldeni és a fél nem jelenik meg akkor a bíróság ügygondnokot rendel ki.

A bíróság számítógépes nyilvántartásban vezeti az összes adatot, és a hivatalban megtekintheti az adatokat.

Jegyzőkönyv vezetés

Hűen tükrözi az eljárást, a tárgyalásról és az eljárás menetéről is jegyzőkönyvet kell vezetni. Vagy jegyzőkönyv vezetőt alkalmaznak, vagy diktafonra felmondják és egy bírósági fogalmazó leírja.

Az eljáró bíróság illetőleg az ügyszámot fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

A felek nevét és perbeli állását, a tárgyalás helyét, kezdő és befejező időpontját, a bírák a jegyzőkönyv vezető és a tolmács nevét. A jelenlévő felek és képviselők nevét, és perbeli állását. Ha zárt a tárgyalás, akkor arra való utalást.

A fontos nyilatkozatot szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni..

Beadványok

Fel kell tüntetni a bíróságot akihez a beadványt intézik, a felek nevét lakóhelyét, a per tárgyát, és a folyamatban levő ügyeknél az ügyszámot, ez általában a külzetre kerül.