Első tétel
2007.10.23. 13:06
Veszélyek a munkahelyi, hivatali életben: vesztegetés, lobbizás.
Lobbizás: érdekkijárás, valaki törvényesen próbál eljárni saját érdekében.
Vesztegetés:
a korrupció: latin eredetű szó, jelentése megrontás, megvesztegetés, kártétel, rossz útra csábítás.
Foglalkozik vele az etika, jog, közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, politológia.
A vállalatok etikai kódexeiben is megjelenik a korrupció, szabályozzák, hogy mit tekintenek korrupciónak, és mi az, ami nem megengedett.
A közvéleményt is foglalkoztatják a korrupciós ügyek.
A megvesztegetés
· A megvesztegetés miért etikai vétség, miért nem elfogadható, miért büntetendő.
· A legnagyobb korrupciós nyomás az államra nehezedik. Ők vannak a legjobban kitéve a megvesztegetési kísérleteknek (állami hivatalnokok).
Az állami döntések
Az állam hoz döntést a legtöbb területen, ezeket megpróbálják befolyásolni, korruptálni.
· Pénzelvonás, adó, illeték
· Okiratok kiadása
· Igazságszolgáltatás
· Oktatásügy, egészségügy, kultúra, kommunális rendszerek
· Gazdasági folyamatok
Mire irányulhat korrupciós cselekmény:
· Az állam kevesebbet vonjon el tőlem, pl. illeték;
· Szülessen másféle jogszabály, jogszabály módosítása;
· Legyen más, kedvezőbb az ítélet;
· Gyorsabb ügyintézés elintézése;
· Támogatások kiosztása, ki részesüljön benne, mennyire.
· Pozíciók elosztása
· Állami beruházások befolyásolása
Korrupció egyéb területeken:
Azokon a területeken jelenik meg, ahol döntések születnek, vagy előkészítik a döntéseket. A döntéshozó engedi, ajánlja fel hogy korruptálható (magas korrupciós fertőzöttség).
· jog
· közgazdaság
· egészségügy
A vesztegetés mindig valamilyen döntés befolyásolására irányul, legalább 2 szereplője van, a vesztegető és a megvesztegetett.
· A vesztegető cselekménye aktív, a megvesztegetett cselekménye pedig passzív.
· A vesztegető fél felajánl valamit (általában pénzt) cserébe számára kedvező döntést vár el.
· A megvesztegetett elfogadja a felajánlást, és cserébe a vesztegető által elvárt módon dönt, vagy legalábbis ezt ígéri.
Megvesztegető és megvesztegetett: az egyik felajánl, és neki kedvező döntést vár, a másik igéretet tesz rá hogy megteszi a megvesztegető kérését.
A megvesztegetett a döntéshozói szerepét valakinek a normái szerint ajánlja, irott és iratlan normákra tett elkötelezettséget. Ha hagyja hogy más normák befolyásolják, megszegi korábbi elkötelezettségét, hűtlenné válik. Erkölcsi vétség negatív elbírálás alá esik.
A megvesztegetést igyekszenek titokban tartani, azt a látszatot keltik, hogy becsületesek, hűségesek, ennek a látszatnak a fenntartása újabb vétség, megtévesztés.
A passzív fél követ el vétséget azáltal, hogy hagyja magát megvesztegetni.
A vesztegető is vétséget követ el, mivel olyat akar megvenni ami nem megvásárolható, mégis ajánlatot tesz rá. Olyan dolgot vesz ami nem azé akitől megveszi.
A megvesztegetés: a vesztegetés titkos ügylet, melynek értelmében a megvesztegetett döntéshozó látszólag hivatásának, kötelességének feladatának, a tevékenységére irányuló normáknak elvárásoknak megfelelően jár el. Valójában azonban a vesztegető által adott vagy ígért előnyért a vesztegető kívánsága szerint cselekszik és dönt.
|