Október 18.
RT 2007.10.23. 13:30
Jognyilatkozatok
Alaki kötöttség
jognyilatkozat írásba foglalása kötelező.
Jognyilatkozat
· Bármely fél egyoldalú nyilatkozata,
· Két vagy több fél megállapodásai
Munkajog
· Általános szabály szerint szóbeli nyilatkozatok, általában a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.
· Vannak olyan esetek amikor kötelező írásba foglalni:
· A munkaviszonyra vonatkozó szabály kötelezővé teszi,
· A munkáltató és a munkavállaló szerződései, pl. kollektív szerződés
· A munkavállalló kéri az írásba foglalást
Írásba kell foglalni:
· A munkaszerződést
· A munkaszerződés módosítása
· A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás vagy nyilatkozat
· Tanulmányi szerződés
· Leltárfelelősségi megállapodás
· A munkaerő kölcsönzéssel létrejövő megállapodás
· Csoportos létszámcsökkentésnél a munkáltató és a munkavállalók megállapodását
· Kollektív munkaügyi vita során az egyeztetést kezdeményező fél nyilatkozata
A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni ha az egyébként nem kötelező.
Taralmi kötöttségek
Jogorvoslat
Indokolási kötezettség
Jogorvoslat:
Az írásbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat módját és határidejét.
A tájékoztatás tartalma:
· egyrészt felhívja a munkavállaló figyelmét a jogorvoslati lehetőségre,
· milyen szervhez fordulhat,
· milyen határidőn belül
ha a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalót a jogorvoslatról akkor a keresetlevelet a munkavállaló határidő nélkül beadhatja a bíróságra. Általános elévülés időn belül (3 éven belül).
Indokolási kötelezettség
A munkáltató írásbeli intézkedését akkor köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslattal élhet.
Alaki kötöttség megsértésének következményei:
· Semmisség
· Érvénytelenség
Semmis:
Semmis az a nyilatkozat amely megsérti az alaki (formai) követelményeket.
Érvénytelen:
Érvénytelen az a nyilatkozat amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy a munkavállaló kérése ellenére nem foglaltak írásba.
Kivétel: elmulasztják írásba foglalni a munkaszerződést, annak érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat.
A munkábalépés napjától számított 30 napon belül hivatkozhat az érvénytelenségre.
Írásbeli nyilatkozat közlése:
A nyilatkozat írásba foglalása önmagában nem elég, érvényességéhez az is kell, hogy ezt a nyilatkozatot megfelelően közöljék.
Akkor közlik megfelelően ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át.
A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza, de errő jegyzőkönyvet kell felvenni.
Tértivevény esetén akkor kell közöltnek tekinteni amikor a tértivevény visszatér a feladóhoz.
Ha megtagadja az átvételt akkor is;
kézbesítési vélelem esetén: a nyilatkozatot akkor is közöltnek kell tekinteni, ha a címzett a valóságban kézbe sem vette a küldeményt. Megdönthető vélelem, bíróság előtt.
Érvénytelenség
Érvénytelen az a jognyilatkozat, amely nem alkalmas a kívánt joghatás elérésére.
A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
Érvénytelenség fogalma: a munkaviszony alanyainak nyilatkozata, vagy megállapodása akkor érvénytelen, ha az abban foglaltak nem felelnek meg a felek akaratának (az ilyen megállapodás megtámadható), vagy a jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg.
Azt a hibát ami az érvénytelenséget előidézi érvénytelenségi oknak nevezzük.
Érvénytelenség fajtái:
· Semmisség: az érvénytelenségi ok önmagában előidézi az érvénytelenséget
· Megtámadhatóság: a megtámadható nyilatkozat érvénytelenségéhez szükséges a sikeres megtámadás.
A megállapodásnak vagy nyilatkozatnak olyan súlyos hibája van ami érvénytelenné teszi azt.
Semmis az a szerződés:
· amely jogszabályba ütközik, vagy amelyhez jogszabály ilyen jogkövetkezvményt fűz
· amely nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik
· feltétlen érvénytelenség jön létre,
· a semmisség nem függ külön eljárástól
· a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat.
· Meg kell próbálni a hiba orvoslását
· Ami eltérés a polgárjog szabályaihoz képest a munkajogban csak megállapodás lehet semmis. Nyilatkozatok esetében nem a semmisség érvényesül hanem eltérő jogkövetkezmények. Ilyen pl. a munkaviszony jogellenes megszűntetése.
Megállapodások fajtái:
Munkaszerződés
Munkaviszonnyal összefüggő egyéb megállapodás.
Mikor semmis a munkajogban a megállapodás:
· akkor ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy jogszabályba ütközik.
· Semmis az a megállapodás amelyben a munkavállaló a munkabérének és a személyiségi jogainak védelmét biztosító jogairól előre lemond.
· Semmis a megállapodásnak az a része, hogy a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondás jogával nem élhet.
· Semmis a szerződésnek az a kikötése, hogy a munkavállaló a helyettesítéséről maga kötelese gondoskodni.
· Semmis a szerződésnek az a része, amelyben a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy a munkabéréből a munkáltató esetleges károkat levonja.
|