Korlátozott belátási képességel rendelkezők

·       Akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos felelősségre nem vonható, helyette gondozója felel, kivéve ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

A gondozó felelőssége: 339/1-es törvény Ez alól úgy mentheti fel magát, ha úgy járt el ahogy az az adott helyzetben elvárható.

A károkozó belátási képességének hiányára, vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotot maga idézte elő.

Amennyiben az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsultal szemben a munkáltató felelős.

Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható illetve a károsult a kár elhárítására alkalmas, rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vehet.

Felelősség a megbízott és a képviselő által okozott kárért.

A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy ő a megbízott megválasztásában utasításokkal belátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli.

Állatok által okozott kár

Aki állatot tart az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. A vadállat tartója úgy felel, mint aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat

Épület által okozott kárért

· Az épület egyes részeinek lehullásából, vagy az épület hiányosságaiból másra háruló kárért  az épület tulajdonosa felelős, kivéve ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

· Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsultal szemben az felelős akinek az érdekében a tárgyat kifüggesztették.

· Valamely tárgynak lakásból vagy más helységből való kidobásával kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsultal szemben a lakás bérlője illetőleg a helység használója felelős.

·  Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi kezesként felel. Mentesül a felelősség alól ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helységben.

·  Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségéből való kiejtésével, kidobásával okozott kárért a károsultal szemben az épület tulajdonosa felelős.

·  Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.

·  Ha az épület vagy az építmény állami tulajdonban van a károsult az igényét nem az állammal hanem az épület, építmény kezelőjével vagy állandó használójával szemben érvényesítheti.

Fokozott veszéllyel járó tevékenység

· Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

· Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.

·  Veszélyes üzemi felelősség fogalmából hiányzik a jogellenesség.

·  Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.

·  Egymásnak okozott kár esetén jogi szabályozás lépcsőzetesen épül fel:

· ha van vétkesség az általános szabályok érvényesülnek,

·              ha nincs vétkesség, de van rendellenesség, az felel, akinél a kár releváns okának minősülő rendellenesség fenáll.

·  ha rendellenesség sincs, vagy mindkét félnél van rendellenesség, mindenki viseli a saját kárát.

·  Gépi erővel működő berendezések gépjárművek.