Október 3.
RT 2007.10.23. 13:20
Vagyonközösség megszüntetése
· A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármely házastárs kérelmére megszüntetheti.
· A vagyonközösség megszűnésekor a házastársak vagyonrészét lehetőleg természetben kell kiadni a vagyonközösség megszüntetésekor a polgári törvénykönyv rendelkezéseit is alkalmazni kell.
· A vagyonközösség megszüntethető szerződéssel valamint bírói ítélettel is. Akár ítélettel akár szerződéssel szűnik meg a vagyonközösség a felek valamennyi igényét együttesen és véglegesen kell rendezni, ennek eszköze a vagyonmérleg felállítása, mely nem csupán a házastársak tényleges számbavétele, hanem ebben fel kell tüntetni a házastársak adósságait is. Tartalmaznia kell az aktívákat, passzívákat, a vagyontárgyakat, melyeket az életközösség megszűnésekori értékkel kell a vagyonmérlegben szerepeltetni.
· Közös vagyon megosztásakor a bíróság a meglévő vagyontárgyakat, valamint a követeléseket és a tartozásokat házastársak között szétosztja, ezzel a tulajdonközösség megszűnik és a vagyontárgyak az egyik vagy a másik házastárs kizárólagos tulajdonába kerülnek.
· A vagyonközösséget úgy kell megszüntetni, hogy mindkét házas fél azonos értékhez jusson.
· a gazdasági társaságokba bevitt vagyont szintén meg kell osztani.
A házastársak lakáshasználatának kérdése
Szerződéses úton
· a házasulók a házasságkötés előtt valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát. Így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja.
· A megállapodást közokiratban vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratban kell rögzíteni.
Bírósági úton
· Ha a lakásban a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak a házasság felbontása esetén kérelemre a bíróság dönt a lakás használata felől.
· Ha közös lakás valamely házastárs különvagyona, vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg.
· A bíróság a másik házastársat kivételesen csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve.
· Szolgálati lakás esetén a bérlő nem lehet a lakás elhagyására kötelezni.
· A bíróság a házastársak közös tulajdonában, vagy közös bérletében lévő lakás használatát megosztja, ha a lakást alapterülete helyiségeinek száma illetőleg műszaki állapota ezt lehetővé teszi.
· Ha a lakás nem osztható meg, közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel.
· Bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
· A bíróság bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, akként hogy mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jusson.
· A lakásból távozó házastársat lakáshasználati jog ellenértéke illeti meg.
· Közös tulajdon esetén vagy valamely házastárs tulajdonában lévő lakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke a lakás lakott és beköltözhető értékének különbözete illeti meg.
· Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább hasonló önkormányzati bérlakás szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetés esetére az önkormányzat rendeletében meghatározott összeg.
A háztartás költségei:
· A közös háztartás költségeinek fedezésére elsősorban a házastársak keresménye és egyéb vagyona szolgál.
· Ha a házastársak közös vagyona a közös háztartás költségeit nem fedezi a házastársak kötelesek ahhoz különvagyonukból is egyenlő mértékben hozzájárulni.
A család
A rokonság
· Egyenes ági, rokonok azok akik közül az egyik a másiktól származik.
· Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenőjük van, ők maguk azonban egyenes ágon nem rokonok.
· A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.
· a vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésétől visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő, mindkét határnap hozzászámításával.
· Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házassága alatt született gyermeke apjának akkor is az új férjet kell tekinteni, ha korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt 300 nap nem telt el.
· Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házasságban, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit.
1. aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerte el,
2. vagy a bíróság jogerős határozattal a gyermek apjának nyilvánított,
3. illetve aki a csjt.-ben meghatározott feltételek esetén a gyermek anyjával a gyermek születése után házasságot kötött,
4. illetve azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás eredménye.
|