Beadványok

Fel kell tüntetni a bíróságot akihez a beadványt intézik, a felek nevét lakóhelyét, a per tárgyát, és a folyamatban levő ügyeknél az ügyszámot, ez általában a külzetre kerül.

Mindenből eggyel több példányt adunk be, mint ahány fél a perben érdekelve van.

A keresetet megindító kérelmet, az akinek nincs jogi képviselője, bármely helyi bíróságnál vagy az illetékes megyei bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatják.

Hiánypótlás: ha bármit beadunk, 30 napon belüli hiánypótlásra visszaadhatják, ha valamilyen hiányt találnak. A beadvány visszakerül a benyújtó félnek, 15 napos határidő, megjelöli a hibákat, hiányokat amiket pótolni kell, ha a hiány nem lesz pótolva, akkor aszerint bírálja el, vagy elutasítja.

Ha a fél pótolja a hiányt, akkor úgy kell elbírálni, mintha úgy adták volna be.

Mulasztás: 105§ 1. bekezdés. a fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény máskép nem rendelkezik - többé hatályosan nem teljesítheti, a mulasztás következményei figyelmeztetés nélkül maguktól következnek be. Amennyiben a felet a cselekmény teljesítésében valamilyen akadály gátolta akkor nem tekinthető mulasztásnak.

Mulasztás igazolása: a fél vagy új képviselője valamely határnapon a hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulaszt el, akkor a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.

Mikor nincs helye:

ˇ  ha az igazolást a törvény kizárja

ˇ  a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár

ˇ  a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

Az igazolási kérelem benyújtására 15 nap áll rendelkezésre a határnaptól, az anyagi jogi határidő 3 hónap.

Igazolási kérelem tartalma: a mulasztás okát meg kell említeni és azon körülményeket amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Az igazolási kérelemnek nincs halasztó hatálya. Az a bíróság bírálja el, ahol a tárgyalás végbement, elutasítás esetén fellebbezésnek van helye.

Kereset és perindítás

A bíróság a jogvitákat csak a megfelelő kérelem benyújtása esetén bírálja el. A felek által benyújtott keresettel indul a per.

A keresetlevélben fel kell tüntetni:

ˇ  az eljáró bíróságot

ˇ  a feleknek és a felek képviselőjének nevét lakóhelyét és perbeli állását.

ˇ  az érvényesíteni kívánt jogot az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előállításával.

ˇ  azokat az adatokat melyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható

ˇ  a bíróság döntésére irányuló határozó kérelmet

ˇ  felek közötti jogvitában közvetítő volt e eljárásban

A keresetlevélhez csatolt dokumentumok:

minden olyan iratot melynek tartalmára bizonyítékként hivatkozunk, illetve a hatáskör és illetékesség megállapításához szükséges.

A jogi képviselő meghatalmazását.

A kereset fajtái:

ˇ  az alperes marasztalására irányul

ˇ  a felperes és az alperes közötti jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására irányul

ˇ  a felperes és az alperes közötti jogviszony vagy jogállapot megváltoztatására irányul

Marasztalás: csak lejárt kereseti kérelem lehet az alapja, tartásdít stb behajtható

Megállapítási kereset: ilyenkor a felperes valamely jogviszony fenállásának vagy fenn nem állásának megállapítását kéri. Ilyen keresetnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása miatt szükséges. A felperes teljesítést nem követelhet.

Jogalakítási kereset: a jogviszony létrehozását, módosítását, vagy megszűntetését szeretné elérni a felperes. Pl. létrehozás: apaság megállapítása, megszűntetés: házassági bontóper

Intézkedések a keresetlevél alapján:

A bíróság megvizsgálja a keresetlevelet a beérkezéstől számított 30 napon belül.

Idézés kibocsátás nélküli elutasítására.

Elutasítás ha valamely kellék nincs benne a keresetlevélben.

Iratok beszerzése más hatóságtól, szervezettől.

Pl.: A bíróság elrendelheti az alperes anya, és gyermek felkutatását.

Előzetes bizonyítást folytathat le.

Ideiglenes intézkedést tehet.

Elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli egymás jelenlétében történő előzetes meghallgatását.

Tárgyalás kitűzése:

A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 30 napon belül rendelkezik a tárgyalásról, a határnapra megidézi a feleket.

A kereset levélnek az alpereshez való kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze.

Munkaviszonyból származó perek esetében 8 nappal, váltó perben pedig 3 nappal.

Az első tárgyalási határnapot a kereset levélnek a bírósághoz való beérkezésétől számított 4 hónapon belül kell kitűzni, kivéve ha a törvény máshogy rendelkezik, ilyenkor sem lehet 9 hónapnál több.

Idézés a per tárgyalására akinek igényérvényesíte iránt az ügyész vagy külön jogszabállyal feljogosított szervezet pert indított.

Áttétel

Amennyiben a keresetlevélből vagy a csatolt mellékletekből az tűnik ki, hogy a perre más bíróság vagy más hatóság illetékes, illetőleg más bíróság hatáskörébe tartozik, és az a bíróság az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli, a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz való áttételét.

Elutasítás

A bíróság a keresetlevelet idézés nélkül elutasítja, ha megállapítható hogy:

1952. III-as törvény. 130§/1 a-j ig.

Keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok

30 napig orvosolható.

Pervezetés: a tárgyalást az elnök vezeti, a törvény keretei között ő határozza meg a tárgyalási cselekmények sorrendjét, az ügy ne terjedjen ki a tárgyaláshoz nem tartozó körülményekre.

Rendfentartás: az elnöknek kell gondoskodnia